Utazz másképp!

Piramisok Tenerifén

Tenerife nemcsak strandolós nyaralósziget. Természetesen az is, de  ha a turista  kultúrprogramra, kirándulásra, különleges helyek felfedezését is tervezi, Tenerife kiváló erre, hiszen 2-3 heti látnivalót bőven találunk a szigeten, az egyik ilyen a Chacona Nemzeti Park, Gümarban. Massányi Kinga beszámolója.

Gümar a régi guancho település,15000 lakosával a környék kereskedelmi központja.

Kockaházak között, szürrealisztikus látvány, a jelen és a múlt, lágy zene a parkban, kint kipufogódob hangja hasít. Tájékoztató feliratok, padok, kövek, színes, illatos virágok a parkban, nem messze a kerítésen túl a bérház teraszáról öblítőillat száll, mackónadrág és póló és lepedő lengedez a szélben, bent az ösvényen nyugalmas séta,  kint gyerekbicikli csikorog és bicikli nélküli gyerek sír.

Ennek ellenére ha elvonatkoztatunk a kinti világtól, és a bentiekre koncentrálunk egy élmény lesz ez az időutazás.

Többféle útvonal közül választhatunk, ha mindent végig akarunk járni, érdemes három-négy órát rászánnunk.

Kaktuszok, különleges növények között kanyargunk, míg az auditóriumba jutunk, ahol negyedórás filmet láthatunk Thor Heyerdal életéről és munkásságáról.

Innen kellemes zene kíséretében haladunk tovább, amely az út menti hangszórókból szól, és jutunk a piramisokig.

Kutatók és helyiek azt gondolták, hogy a piramisok, ősi földművesek által készített egyszerű kőrakások, amelyek úgy keletkeztek, hogy a földművelés során talált köveket összehordták a parcellák szélére, mezőgazdasági teraszokhoz hasonló struktúrákat létrehozva. Ez általános gyakorlat volt a Kanári-szigeteken. A helyi lakosok és néhány kutató szerint ilyen piramisok korábban a sziget több pontján léteztek, de a legtöbbjüket olcsó építőanyagként felhasználva elhordták. Güimarban 9 piramis volt, 6 maradt meg. Tenerifén Santa Barbarában, Santo Domingóban, Garachicóban, Icod de los Viñosban és San Marcosban.

Pipál a hegy a háttérben, pára pereg a mező fölött, nyugalom van. Ha bizonyos szögből nézzük a piramisokat, nem kerül bele se villanyvezeték, se házrészlet, elképzelhetjük, milyen lehetett itt modernizáció nélkül.

1991-ben Thor Heyerdal tanulmányozta a piramisokat, szerinte azok nem találomra összehányt kőhalmok. Heyerdal szerint a piramisok sarkainál lévő kövek a megmunkálás egyértelmű nyomait mutatják, illetve a talajt elegyengették a piramisok építése előtt. A nyersanyag vulkanikus kőzet, amely nem a közelből származik. Heyerdahl szerint a piramisokat csillagászatilag tájolták, a nyári napforduló napján kettős naplementét lehet látni a legnagyobb piramisról: a Nap lebukik egy magas hegycsúcs mögé, áthalad, újra feltűnik és ismét lebukik a következő hegy mögött. A piramisok nyugati oldalán lépcsők vannak, amelyeken a napsugarak a téli napforduló reggelén felkúsznak. Vizsgálatai elenére Heyerdahl nem tudta megállapítani sem a piramisok korát, sem azt, hogy kik építhették. A guancsok a piramisok alatt egy barlangban éltek. A spanyol hódításig Güímar a 10 tenerifei menszi (király) egyikének rezidenciája volt.


Heyerdahl  elmélete szerint a Kanári-szigetek  Amerika és a Mediterráneum között ősi hajózási bázisként szolgált. A két terület közötti legrövidebb út a Kanári-szigetek mellett vezet el, így Kolumbusz is útba ejtette. Az 1970-es évek elején Heyerdahl bemutatta, hogy az Észak-Afrika és a Karib-térség közötti hajózás lehetséges az ősi eszközök segítségével, és így hajózott egy papíruszhajóval, a Ra II-vel.


1998-ban néprajzi park néven megnyitották a 65000 m²-es güímari piramisterületet a nagyközönség előtt, ahol egy információs központot hoztak létre, amely Heyerdahl expedícióit és a piramisokkal kapcsolatos elméleteit ismerteti meg a látogatókkal. Heyerdahlt a Tenerifén élő norvég hajótulajdonos, Fred Olsen támogatta..Két pavilonban látható kiállítás Heyerdahlról és hajómodelljeiről, amelyek között van egy eredeti méretben készült RA II reprodukciója. Valamint látható itt kiállítás óceániáról, és egy titkos kert, tele buja, zöld növényekkel.
A záróakkord egy könyv- és ajándékbolt valamint egy kávézó, ahol le is zárhatjuk a napot.

 forrás: Pirámidés de Gümar kiadványa, wikipédia

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!