A Gönci Barack Vigasság szervezői azt ígérték, hogy itt nem lesz gagyi, és csak szigórú fetételeknek megfelelő, a helyi értékeket képviselő termelők, kiállítók, vendéglátósok, és előadók lesznek. Nagyon kiváncsiak voltunk, hogy tudják-e majd tartani az ígéretüket. Tudták.
Bár július közepe volt, a szombati nap igazi pálinkaivós esős-hűvös volt, de ez nem riasztotta vissza a népeket, állt a sor a pénztárnál. A jegye mellé mindenki kapott egy barackot, vagy a kezébe, vagy a kóstolópoharába. Innentől fogva egy percre sem unatkoztunk, vasárnapra pedig már a nap is teljes erőből mellénk állt.
A gyerekek rögtön belevetették magukat a nép játékok játszóterére, kipróbálták a nép mesterségeket és felmásztak a szalmabálákból készüét “ugrálóvárra”. Majd beültek a Marcipáncica előadására.
A kiállítók válogatott gyönyörűségeket árultak, nem volt köztük műanyag, csak értékes kézműves tárgyak.
Természetesen a két főszereplő a barack és a pálinka volt.
Az előadók, koncertek már önmagukban megérték ide eljönni, az én kedvencem a Bohém Ragtime Band volt.
Szinte végig ettünk: ott helyben gyúrták az isteni barackosgombócot, ott készült a barackos palacsinta, és végre megkóstolhattam az Anyukám mondta által sütött finomságokat.
A jegy árában benne volt egy kisvonatos utazás a lenyűgöző várhoz.
Jövőre is itt a helyünk. Még több kép itt: http://www.goncibarack.hu/
