Évek óta szerettem volna eljutni a panyolai zenei fesztiválra, de mindig épp külföldön voltam. Idén végre sikerült, és biztos, hogy ezek után ehhez igazítom a programom. Ha lemaradtatok, akkor nézzétek meg a képeimet, ha pedig ott voltatok, akkor tudjátok, miről beszélek.
Ahogy az egyik szervező fogalmazott: “olyan ez, mintha meghívtuk volna a barátainkat, és kicsit többen jöttek volna el.” És tényleg az egész olyan lazulós, beszélgetős és bulizós, egyszóval imádnivaló. A helyiek magukénak érzik az egészet és elképesztő házigazdák. Ráadásul a teljes program ingyenes volt.
A délután a gyerekeké volt, és még soha ilyen színvonalas kézműves szekciót nem láttam, mint amit az Aranykapu Kézműves Egyesület szervezett. Voltak nép játékok, szappankészítés, kulcstartófaragás, csokorkészítés kukoricacsuhéból, égethető gyurmából ékszer.
Tágas nádkunyhóba is visszavonulhattak a gyerekek, ahol olvashattak és társasozhattak.
A lovaskocsi egy nagy kört tett a faluban – a gyerekek imádták. Aki nem fért fel, az nyeregbe pattanhatott a két póni egyikén.
A jellegzetes szatmári ételeket helyben készítették az asszonyok és férfiak, még házisütiket is kaptunk, hamar elfogytak. Estére Főzelékes Feri is befutott, és paradicsomos krumplifőzeléket csinált fűszeres fasírttal.
És a zenei választék igazán pazar volt, mint mindig: Rúzsa Magdi, Balkán Fanatik, Folk Error, Meszecsinka, Buda Folk Band – volt amelyik visszatérő vendég, és volt aki először járt itt.
A helyiek megnyitották portáikat, bepillantást engedtek az életükbe, asztalukhoz invitáltak. Lehetett aludni vendégházban, padláson, kertben a sátorban. Vagy akár a Szamos partján.
Jövő augusztusban ugyanitt: www.panyolafeszt.hu
Ha gyakorlott utazóktól (köztük tőlem) szeretnél első kézből származó utazási infókat, csatlakozz közel 400 fős csoportunkhoz itt, és több, mint 6000 fős közösségünkhöz itt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: