Romos parasztházból az Őrség legszebb vendégháza – ilyen volt, ilyen lett fotókkal

Az Őrség legszebb vendégházára romos parasztházként talált rá a mostani két tulajdonos Orsi és Zsolt. Büszkék arra, hogy megmentették, mi pedig boldogok, hogy néhány napra akár a miénk is lehet. Köszönjük, hogy elmesélték nekünk történetüket, és megosztották velünk a felújítás fényképeit.

Első látásra beleszeretni

“2007 nyarán jártunk először az Őrségben. Őriszentpéteren volt a szállásunk egy eredeti formájában helyreállított parasztházban. Egy este a feleségem egyedül ment kerékpárral felfedezni a környéket. Két nappal később kimentünk kocsival Ispánkra. Kiszálltunk és én azonnal beleszerettem a házba. Még lerobbant állapotában is csodálatos volt.  Telefonáltam az “Eladó” táblácskán lévő telefonszámra… “

A ház átváltozása – régen, felújítás közben és ma:

Miért pont az Őrség?

“Sok barátunk kérdezte, hogy miért nem találtunk a lakhelyünkhöz, Budapesthez közelebb egy ilyen házat. Véleményünk szerint ez a régi, kúriaszerű ház olyan tökéletes harmóniában van a környező tájjal, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Budapestről leutazva a 3 órás út alatt sikerül magunk mögött hagyni a stresszel, mindennapi rohanással teli életünket és Ispánkra érkezve mintha egy másik világba csöppennénk, ahol megáll az idő.”

Ilyen volt az előszoba régen, felújítás közben és ma:

Honnan jött az ötlet, hogy vendégházat nyissanak itt?

“A felújítást követően gondoltunk először arra, hogy vendégházként működtetjük. Egyrészt a fenntartási költségek miatt másrészt azért mert büszkék voltunk arra, hogy sikerült megmentenünk  ezt a házat. Fájó szívvel tapasztaltuk, hogy a környéken mennyi régi ház lesz az enyészeté az ott lakó idős emberek halála után. Ez is inspirált minket, hogy az őrségi építészet értékeit megmentsük a jelen és utókor számára.  Célunk az, hogy minél több vendégünk megszeresse az Őrséget és ezáltal kedvet kapjon a környék elhagyott házainak megmentésére.  Hisszük azt, hogy ez nagyobb bizonysága a hazaszeretetnek, mint a zászlók lengetése.”

A szobák is csodaszépek lettek, a korhű bútorokat az ország legkülönbözőbb szegleteiből vásárolták össze. A Kaláni szoba régen és most:

Itt pedig a Cserépkályhás szoba régen és most:

Mennyi idő telt el az ötlet és  a megvalósítás között?

“2007 szeptemberében vettük meg a házat és 2009 tavaszán – a második felújítást követően – már vendégeket fogadtunk. A ház nemcsak kívül hanem belül is teljesen korhűen került berendezésre. Bíró Friderika muzeológus segítségét is igénybe vettük, aki az Őrségi népi építészet szakavatott ismerője. Amíg a felújítás tartott szépen lassan sikerült mindent megvásárolni amit nagyon élveztünk mert nagyon sok érdekes emberrel ismerkedtünk meg.

A közel 2 év alatt sikerült összevásároltuk az ország minden szegletében fellelhető antik bútorokat és kiegészítőket. Vendégházunk kialakításakor legfontosabb szempontnak azt tekintettük, hogy mi milyen helyen pihennénk a családdal, baráti társasággal szívesen és ez a visszajelzésekben vissza is köszön. Aki a házba belép olyan érzése van mintha csak pár perce távozott volna a tulajdonos.”

A padlás is megújult.

Mit szeretnek a vendégek?

“A ház működtetését nem tekintjük üzleti vállalkozásnak inkább csak  kísérletnek. Kíváncsiak voltunk, hogy meg tudjuk-e valósítani az elképzeléseinket, és arra, hogy ezt hogyan fogadják és használják a vendégeink. Vigyáznak-e ezekre az értékekre, ki milyen célból keresi fel a házunkat, kinek tudjuk átadni az értékőrzés fontosságát.

Az elmúlt években nagyon sok és sokféle vendéggel beszélgettünk erről és mondhatom nagyon kellemes emlékeink vannak. Mindenki mást említ, de általánosságban azt mondhatom, hogy a legtöbb szóbeli vagy írásbeli visszajelzés megemlíti a korhű hangulatot és az, azt kiegészítő mai kényelmet, a reggeli kakaskukorékolást, a csillagos eget, a csendet, a házat körülvevő gyönyörű tájat, a barátságos fogadtatást, a reggelihez kapott igazi SÁRGA paraszttojást, stb.”

Ahol pedig elkölthetjük az isteni reggelit: a konyha-étkező. Ilyen volt régen, felújítás közben, és most:

További részletek itt.

 

 

Címkék: , ,
Tovább a blogra »