A Tower Bridge London összetéveszthetetlen ismertetőjegye, rengeteg szelfi készül rajta és a környékén. Mi megmásztuk és hatalmas, félnapos élmény volt – és még a Széchenyi Lánchidat is felfedeztük rajta.
Kényelmes lift visz fel a mintegy 42 méteres magasságba, de mi inkább az eredeti lépcsőházban mentünk, ami önmagában is érdekes. Felérve természetesen a kilátás is nagyszerű, de mindannyiunkat lenyűgözött az az érdekes kiállítás, ami a 19. század végén elkészült híd történetét, építészeit mutatja be.
Egy kisfilmből olyan érdekességeket is megtudhattunk, mint az ötvenes években előfordult, hogy akkor emelkedett fel a híd, amikor egy busz ment át rajta, a bátor buszsofőr lélekjelenlétének volt köszönhető, hogy nem estek a Temzébe, hanem a buszt gyorsítva átjutott a másik felére.
A híd sztárja kétségkívül az üvegpadlós rész, ahol mindenki előszeretettel fényképezkedik. Fantasztikus élmény átnézni rajta, látni az autókat. A gyerekek itt egy “I did it.” matricát is kapnak. Ha ezt még lehet fokozni, van egy rész, ahol üvegpadló van a lábunk alatt, tükör a fejünk felett, itt készülnek a szelfihegyek.
Végighaladva egy kiállítást láthatunk a világ híres hídjairól, itt fedeztük fel a Széchenyi Lánchidat is.
Ha ez még nem lenne elég, a látogatás után megnézhetjük a torony lábánál azt a helyiséget, ahol annak idején a hidat felemelő szerkezetet még gőzgéppel üzemeltették. A gyerekeket is maximálisan bevonták, a végén oklevelet kaptak. További részletek itt: Tower Bridge Exhibition.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: